A mákos guba a bejgli, a halászlé és a pulyka mellett az egyik legfontosabb karácsonyi ételünk, járjuk együtt körbe elkészítésének módjait és a különböző fajtákat.

A gyakori mákfogyasztás igen kedvező hatással van a csontritkulásra. A mák jótékony hatásából mákolaj fogyasztásával is részesülhetünk. Karácsonykor azért kell mákot enni (vagy babot, borsót, esetleg tököt), hogy sok pénzünk legyen. A mákosgubát persze nemcsak azért szeretjük, mert szerencsét hoz, hanem azért is, mert isteni finom, és pont elég egy bőséges halászlés pulykavacsora után.

Mákos gubónak vagy bobajkának is hívják a gubát, de rajtunk kívül nem fogyasztják túl sokan. Németországban Mohnpilen, Lengyelországban makówki néven találkozhatunk vele.

Az alma gyógyító hatása:
Hasmenés, székrekedés, szívbetegség, szívgörcs, rák, cukorbetegség, ólommérgezés, sebfertőzés. Az alma héját is együk meg a benne rejlő sokféle gyógyító hatás miatt. A zöld almákban több energia rejlik. Sebfertőzés elkerülésére az almalevél antibiotikum tartalma miatt sebek előkezelésére a lemosásig, vagy a bekötésig jól használható.

Kerüljük azonban az almamag fogyasztását, mert a benne található cianid mérgező hatású!

Szezonálisan étkezni annyit tesz, hogy összehangolódsz az évszakokkal, mint ahogy a szezonális ételek is csak az év egy adott időpontjában és adott helyen érnek. Magyarországon tavasszal érik az újkrumpli, az újhagyma és a rebarbara. Nyáron a lédúsabb ételek, mint a paradicsom, a barack és a málna.

Magyarországon manapság igen fontos kérdés az, hogy milyen zöldséget / gyümölcsöt fogyasztunk. Rengeteg helyről hallhatjuk a következőket: „Hazai bioélelmiszert vásárolni hazai termelőtől újra összekapcsol az anyafölddel és hazánk gazdaságát is segíti. Újra az évszakokhoz lehetsz kötve, élvezheted a hagyományos ízeket, de kísérletezhetsz is valami szokatlannal.”

Ez sok embernek elég meggyőző érv ahhoz, hogy szezonálisan étkezzen. A mai világban, ahol a technológia ottvan mindenütt, annak gondolata, hogy étrendünk természetesebb legyen valamint összhangban legyen az évszakokkal, nagyonis csábító.

Az ételhordó rúd néven ismert eszköz az Alföld állattartó vidékein (pl. Hortobágy) került először használatba.

A tanyás bojtár, akire az ételhordás kötelezettsége hárult, a vállrúd egyik végére akasztotta az étellel teli bográcsot, vasfazekat, a másik végére pedig a tarisznyát, amiben a kenyeret, szalonnát, kanalakat tartották. Magyarország többi részén azonban  a vállrudak elsősorban a vizesedények szállítására szolgáltak.

Ha az alacsony kalória-bevitel folyamatosan megmarad, akkor tartós lesz a súlycsökkenés is.

A kiegyensúlyozott táplálkozás

(lásd. még: táplálkozás-táplálkozás bioenergetika) megkívánja a fehérje, zsír és szénhidrát, a vitamin, az ásványi anyag és az elégséges folyadék bevitelt is. Bárminemű szélsőséges étrend hosszú távon hiánybetegséghez, illetve az energetikai egyensúly felborulásához vezethet! Táplálkozási szemléletünket és gyakorlatunkat ( trendeket ) formáljuk úgy, mint ahogyan egy gyönyörű, színes és nagyon harmonikus hatást keltő virágos kertet alakítanánk ki honos és egzotikus növényekből!

„Testünk a kert, akaratunk a kertész”

(William Shakespeare)

A hagyományos magyar fogások alapanyagai a húsok, a friss zöldségfélék, gyümölcsök, a friss kenyér, a tejtermékek és a méz.

A levesek, zsenge főzelékek, tészták, zöldségekkel készült, vagdalt húsos párolt mártásos ételek ezernyi változata. Számtalan ételvariáció, a sütve, párolva és főzve készíthető marha-, sertés-, bárány-, szárnyas-, hal- és vadhúsételek csodás ízgazdagsága jellemzi a magyar konyhát.
S mindezek közül a legismertebb magyar nemzeti ételeink a pörkölt, gulyás, a halászlé, a töltött káposzta, a paprikás csirke, a paprikás krumpli, sült húrka és kolbász, bableves és túrós csusza. Mind-mind megtalálható éttermünk menü kínálatában.

 

Ostrihom menü

A magyar ételkészítési szokásokat alapvetően jellemző sertéshús és zsír használatának oka a török időkre vezethető vissza. A hódoltság évszázadai alatt a portyázó törökök ugyanis minden háziállatot elvittek, kivéve a sertést, mert azt a muzulmán hitük miatt nem ehették. A magyar tájkonyhák tradícióit jelentő receptek a népi táplálkozás bölcsességét bizonyítják, hiszen a legegyszerűbb nyersanyagokból készíthető legkülönfélébb ételvariációkat tartalmazzák.

Az orvosok általában azt tanácsolják a kismamáknak, hogy vajúdás alatt ne egyenek,

nehogy egy esetleges császármetszés során az altatásnál a gyomortartalom a tüdőbe kerüljön. Kutatások szerint azonban nincs semmi ok arra, hogy vajúdás közben az evést és az ivást megtiltsák.  A WHO  ajánlásai szerint sem szükséges normál szülés esetén az evés és az ivás korlátozása. Read the rest of this entry »

Étel az, amit az élőlények, így szűkebb értelemében az ember is el tud fogyasztani.

Általában szénhidrátokból, zsírból, vízből és proteinekből áll. Szolgálhat élvezeti és létfenntartási célokat is.A legtöbb kultúrának megvannak a jellemző ételei, ételkészítési szokásai. Étel forrása lehet növény, állat illetve gomba is. Sok állat vagy növény húsevő, de néhány faj, köztük az ember és a disznó is, mindenevő. Ha valakinek az étrendje mégis a növényekre korlátozódna (vegetarianizmus), tudatos táplálkozással kell az így kieső tápanyagokat pótolnia.